2013. július 9., kedd

Ezzel játszottam: Terra Mystica (4 játékossal)

Véletlenszerűen sorsoltunk fajokat, nekem persze a sellők jutottak…
A játék készítői úgy gondolták, hogy minden fajhoz adnak egy készlet fa bábut, így a faj önmagában meghatározza, hogy melyik színnel vagyunk. Mi úgy gondoltuk, hogy ez baromság, és csakazért is mindenki ragaszkodott a saját kedvenc színéhez. Ennek eredményeként a kék faj a zöld bábukkal, a sárga faj a kék bábukkal, a szürke faj a sárga bábukkal, zöld faj pedig a piros bábukkal játszott. Teljesen logikus, és egyébként menetrendszerűen jöttek is a felismerések, hogy „ja, te a kék vagy”.

A kezdő két épület felrakásakor próbáltam legalább egy, de inkább két játékos mellé rakni, hogy később az ő építésükből származó powerből én is részesülhessek. A sellők a többi fajhoz képest több powerrel kezdenek a II. tálban, úgyhogy azon voltam, hogy ezt a kis előnyt minél hamarabb ki is tudjam használni.

Az első körben a power segítségével papot vásároltam, hogy minél hamarabb a 3 munkás = 1 ásó átváltási arányt javítani tudjam, illetve rohamtempóban felhúztam egy templomot, hogy a második körtől már folyamatos pap-ellátásom legyen. Már ekkor az egyértelmű célom volt, hogy az ásó-váltási arányt a második körre 1-re csökkentsem. Ennek az volt az ára, hogy az első körben nem építettem egyetlen új házat sem, a templom felfejlesztése minden nyersanyagomat felemésztette. A többiek nem ezt az útvonalat választották, ők elkezdtek terjeszkedni a pályán.

A törpék menetrendszerűen elkezdte az alagútásást, amivel azonnal győzelmi pontokat írtak fel. Amikor az első játékos megszerzi az első pontokat egy játékban, óhatatlanul elhangzik az „Őt kell ütni, mert vezet!” mondat, természetesen ebben a partiban sem volt másképp. Azonban a munkás-ásó átváltási arány javításával a második körben már 12 ponttal én vezettem, persze a többiek még semmit sem csináltak, ami győzelmi pontot érhet, úgyhogy ez nem jelentett sokat. Itt-ott sikerült néhány powert felírnom, de a nagyobb építkezések rendre nem az én szomszédságomban zajlottak. Értem én, hogy sellő meg minden, de azért az épületeimben nem leprások laknak, nyugodtan lehet melléjük is építkezni.

A harmadik körben:
látható a két árván maradt sellőház
A harmadik körben: a pálya másik fele

A harmadik körre sikerült az egyik kezdeti településemet teljesen körbezáratni a többiekkel, és onnan már a sellők különleges „folyón át várost építek” képességével sem volt kiút, úgyhogy két házam besült a pálya közepén, és a lakók szomorúan vették tudomásul, hogy ők bizony már soha sem lehetnek városlakók ebben a játékban. De nem volt még minden veszve, a pálya másik felén még óriási meghódítható területek maradtak a másik településemnek, csak arra kellett figyelnem, hogy a negyedik körben meg kell csinálni a várost, mert akkor jár érte a +5 pont.

A negyedik kör vége: szépen terjeszkednek 
a pikkelyes lányok
Miközben szép lassan kiterjesztettem a leendő városom területét, a hajózás fejlesztésével is elkezdtem foglalkozni, így sikerült a korábban körbezárt városhoz közel egy újabb kolóniát kezdenem, nem titkolt szándékom volt, hogy ebből az új kis telepből majd a játék végére megépítem a második városomat. A negyedik körben aztán terv szerint megépült az első városom, ugyanúgy, mint a többieknek is, akik szintén erre a körre időzítették a várost.

Bár a játék több helyen sugallta, hogy esetleg jó lenne megépíteni az két nagy épületemet, ezt a játék utolsó köréig bojkottáltam, csak ekkor épült fel az erődöm, így viszonylag sok ponttól estem el a játék közben, azonban az erőd elkészülte egyben a második városomat is jelentette, továbbá azonnal léphettem is egyet a hajózási távolságon, ami további pontokat hozott.

Mivel folyamatosan építkeztem, jó esélyekkel indultam a játék végi, minél nagyobb összefüggő épületlánc első helyéhez. A kék (!!!) nomádok viszont az utolsó körben éppen hogy egy épülettel többet hoztak össze, így csak a második hely jutott ebben a kiértékelésben.

A négy kultusz támogatásával a játék elején nagyon lassan haladtunk mindannyian, én nyitottam meg a versenyt, amikor az első papomat feláldozva megugrottam a tűz kultuszán. Végül úgy döntöttem, hogy bőven elég, ha két elemet próbálok megnyerni, ez sikerült is: a tűz a játék során egyszer sem volt semmilyen veszélyben, a víz esetében az első hely, vagy egy holtversenyes első hely közül végül az egyedüli első hely jött ki. A föld kultuszán el sem indultam, a levegőben egy harmadik helyet sikerült megszereznem. A piros boszorkányok az általam nem favorizált két elemen próbáltak feljutni a legmagasabb befolyásig, ez sikerült is, mindkettőt ők nyerték. A kék nomádok nem nagyon koncentráltak a kultuszokra, alig szereztek pontokat itt, de erre nem is volt szükség, mivel a pályán szerzett pontokkal szép előnyt építettek ki.

A végelszámolásban a kék játékost nem sok esély maradt megközelíteni, de a második helyre sikerült beérnem, így az eredmény:
Nomádok (kék) 114p
Sellők (zöld) 92p
Boszorkányok (piros) 81p
Törpék (sárga) 78p


Benyomásaim: Sikerült néhány olyan hibát elkerülnöm, amit az első partimban követtem el, de továbbra is információ túladagolás a játék, sokszor kell sok változó alapján döntést hozni, sokféle nyersanyagból sosincs elég, mindig kevés az akció, és bár nincs nagyon komoly interakció, négyesben már érdemes odafigyelni, hogy mit csinálnak a többiek, mert a power akciókért például nagy versengés alakult ki a középjátékban.

A végeredmény távolról
A kultuszok végelszámolása

Végeredmény a pálya távolabbi felén


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése