Tervező(k): Jens Drögemüller, Helge Ostertag (akinek a két
név semmit se mond, mint nekem, annak azt tudom mondani, hogy a tervezésben
segítségül hívták Uwe Rosenberget is, akinek ez a név se mond semmit, sürgősen
játsszon az Agricolával...)
Kiadó: Feuerland Spiele
Kiadás éve: 2012
Játékos szám: 2-5 (kettesben meg se próbáljuk, sokkal jobban
eltölthetjük az időnket igazi kétfős játékokkal, hármasban már jó, de 4-5 az
igazi)
Tavaly, a Spiel Essen környékén jelent meg a játék,
valamiért én csak hónapokkal később hallottam róla először, akkor is csak
azért, mert már a boardgamegeek top 20-ban járt a játék. Ez meg mi, a CIA adta
ki a játékot, és titkosszolgálati módszerekkel védték, nehogy valami infó
eljusson hozzánk? Hamar rá kellett jönnöm, hogy a kemény igazság az, hogy
egyszerűen erről lemaradtam, mivel a boardgamegeek fórumának tanúsága szerint
úgy szétkapkodták, hogy éppen az újranyomtatásra várnak.
Nem túl gyakori, hogy egy játék a megjelenés után néhány
hónappal a boardgamegeek top 100-ba, nemhogy a top 20-ba kerül, és ha ilyen
előfordul, általában szoktam tudni róla. A hibámat orvosoltam, gyorsan
elolvastam a szabálykönyvet, és azonnal rá is kattantam, úgyhogy vettem is egy
példányt.
A doboz
A faanyag |
A jelzők |
Elég sok anyagot csomagoltak össze nekünk, egyfelől van egy
közepes méretű játéktábla, 7 játékostábla kemény kartonból, 1 kultusztábla,
rengeteg faanyag, és még több jó minőségű karton jelző. Mindenképpen dicséret
illeti a karton tartozékokat, jó minőségű, vastag kartont használtak, szerintem
jól fogja bírni a strapát. A játékosoknak járó fa épületek és jelzők 7 színben
érkeznek, passzolva a játékostáblák színeihez. Igen, ez az a fajta játék, ahol
nem a saját kedvenc színeddel vagy, hanem a választott fajodnak megfelelő
színnel. Megvan ennek is a szépsége, de amikor a társaságban mindenkiről már
fejből tudom, hogy melyik színnel szokott lenni, elég zavaró, amikor a játék
felénél döbbenek rá, hogy az egyébként 100-ból 100-szor sárgával játszó játékos
most a piros.
A tábla
A tábla nagy részét a pálya foglalja el |
A tábla grafikája szép, bár önmagában elég unalmas,
nagyrészt hexekből áll az egész, különböző tereptípusokkal. A táblán összesen
hétféle tereptípus található, mindegyik valamelyik faj kedvenc típusa, fajból
tizennégyféle van (minden játékostábla kétoldalas), az összefüggés megtalálását
rátok bízom (matekból gyengébbek kedvéért: 14/2 = 7). Minden faj a saját
kedvelt terepévé akarja alakítani a pályát, mert csak arra a tereptípusra
építkezhet. Kezdetnek mindig egy házat kell építeni, abból lehet kereskedőházat
fejleszteni, abból pedig két irányba lehet továbbfejleszteni, összesen ötféle
épület van, mindegyik valamilyen bevételi forrást biztosít, miután megépült.
A szabálykönyv
20 oldal, tele illusztrációkkal és példákkal. Magam részéről
igen jól megírtnak tartom, ezt az is bizonyítja, hogy az első parti után újra
átolvasva, nem találtam olyan szabályt, amit rosszul játszottuk (pedig
szoktam...).
Nyersanyagok
Hát, nem csak egyféle van. Vannak munkások (fakocka), pénz,
papok (minden játékos saját színében fabábu) és power (ez ilyen mágikus cucc,
egyébként lila fakorongok). Ezeknek kell a megfelelő keverékét megtalálni, hogy
minden körben a bevételeinkből a megfelelő nyersanyagokat szerezzük be. Van
persze váltási lehetőség, de ott szánalomdíjasak arányok, tényleg csak akkor
használjuk, ha nincs más. Ami érdekes, hogy a három klasszikus (felhalmozom,
aztán elköltöm) nyersanyaggal szembe a power kicsit trükkösebben működik. Három
tál áll rendelkezésre, melyekben összesen 12 power forog. Amikor powert
szerzünk, az egyes tálból a kettesbe tolunk, ha már üres az egyes, akkor a
kettesből a hármasba. Költeni csak a hármasból lehet, és költéskor a power
visszavándorol az egyes tálba. Van lehetőség arra is, hogy a második tálból
feltoljunk powert a hármasba mindenféle powerszerzés nélkül is, ennek viszont
az az ára, hogy a kettesből kétszer annyi powert teljesen el kell pusztítani,
tehát kikerül a körforgásból, és soha többé nem szerezhető vissza. A játék
elején lehet jó taktika gyorsan ily módon a körforgásból kivonni powert, mivel
12-t folyamatosan forgatni elég sok időbe kerül, ugyanakkor arra is vigyázni kell,
hogy ne fogyasszuk le túlságosan a készletünket.
Akciók
Az akciók összefoglalója |
Nyolcféle akció van, ebből egy a passz, tehát hétféle akció
van, mint mondtam. Az első és legfontosabb: épületépítés, illetve külön
akcióként az épületek fejlesztése. Persze ehhez a kiszemelt terepet előbbi kell
pofozni, hogy a fajunk jól érezze magát ott, de ezt az építésakció keretein
belül megtehetjük. A terep átalakításához ásókra lesz szükség (nevezhetjük
ötödik féle nyersanyagnak, de fizikailag ezek nem léteznek, nincs semmi, amivel
jelölni lehet, mivel azonnal el kell költeni), ezeket legegyszerűbben
munkásokért tudjuk megvenni, de vannak egyéb források is. Minden épület
megépítéséért, és fejlesztéséért munkások és pénz keverékét kell befizetnünk.
További akcióként lehet javítani, a munkás-ásó átváltási
arányon, illetve lehet a pályát átszelő folyón is hajózni (ezáltal tudunk nem
szomszédosan is építkezni), ennek maximális távolsága is növelhető akciókkal.
A városokért járó bónuszok |
Ha az épületeink egymással összeköttetésben elérnek egy bizonyos méretet, akkor várossá alakulnak, amiért győzelmi pontokat és egy általunk választott valamilyen azonnal megkapott bónuszt kapunk (pl.: pénz, munkások).
A kultuszok |
Hódolhatunk a négy elem kultuszainak is, ehhez a papjainkat
kell felhasználnunk. Az adott kultuszoknál érdemes minél magasabb szinten
állni, mivel a játék végén helyezési sorrendben jár értük győzelmi pont, de
játék közben is több bónuszt kaphatunk, ha a megfelelő körökben elérünk
bizonyos szinteket.
Ezen kívül lehetőségünk van még a játéktáblára nyomtatott
speciális, illetve faj-specifikus, és bónuszként szerzett akciókat is
végrehajtani.
Újrajátszhatóság
A játékban minden körhöz tartozik egy kör végi kiértékelést
és kör közbeni győzelmi pontszerzési lehetőséget biztosító lapka, ezeket a
játék elején sorsoljuk, és előre ismert mind a hat kör lapkája előre, ezáltal
minden partiban, más körökben más célokért küzdünk (Ha a sellőket kapjuk, akkor
minden körben azért küzdünk, hogy a többiek ne a fajunk kinézetén röhögjenek).
Az egy körre választható bónuszok |
A másik színesítő elem, a minden körben elvihető bónuszlapka,
ami általában valamilyen kör eleji bevételt ad, de van néhány, ami speciális
akciót, győzelmi pontot, egyéb előnyt biztosít. Ezeket is játék elején
sorsoljuk játékos szám szerint, nem az összes kerül játékba. Ezek a lapkák
Puerto Rico-szerűen használhatók, amikor valaki a kör végén passzol, vissza adja
a nála lévőt, és visz egy másikat, ha mindenki vitt a körben, a maradék lapokra
pénz kerül, hogy a kevésbé hasznosak is felértékelődjenek.
Játék vége
A játék a hatodik körrel ér véget. Ekkor még van egy
kiértékelés, az ebből és a játék közben szerzett pontok alapján kialakul a
végső sorrend. A játék közben szerezzük meg a pontjaink kb. felét – két
harmadát, tehát érdemes odafigyelni menet közben a győzelmi pontokra is. A
végső kiértékelésben osztanak helyezések szerinti pontokat a négy kultusz
támogatottságáért, illetve szintén helyezések szerinti pontokat aszerint, hogy
kinek van a legnagyobb egybefüggő épületekből álló blokkja.
Az öt dolog, amit
külön kiemelnék
- A fajok. Nagyon jól eltalálták a hangulatot, és majdnem minden faj különleges képessége illik magához a fajhoz.
- A power. A három tálas mechanizmuson kívül beépítettek még egy extrát: Ha ellenfeleink építkeznek, minden, az építési területtel szomszédos területen álló épület birtokosa powert kérhet (minél több, és nagyobb épület, annál többet), azonban ezért győzelmi pontot kell fizetni (egyel kevesebbet, mint amennyi powert kapunk). A játék elején még simán röpködnek így a mínusz 2-3 pontok, de játék vége felé, amikor már egy nagyobb épületegyüttes miatt 6-7 pontot kellene veszíteni, már megremeg az ember keze.
- A minőség. A játék minden eleme úgy tűnik, jó minőségű, strapabíró, ez mindenképpen pluszpont.
- A mélység. Szerintem komoly mélysége van a játéknak, és elsőre nehéz is átlátni, hogy mikor mit kell csinálni. Pár parti alatt azért simán bele lehet jönni.
- Nulla szerencse. Minden információ nyilvános, semmi véletlenszerű sem történik, bár ez csak azoknak előny, akik szeretnek a lépésükön sokat agyalni, és előre kiszámolni mindent.
A három dolog, ami annyira
nem jó
- A tábla kialakítása. Mindig ugyanazt a táblát játsszuk, teljesen statikus, minden ugyanott van mindig, illetve ugyanakkor a pálya, akárhány játékos játszik (habár erre a fórumokon már láttam megoldást, hogyan lehet ésszel leválasztani a pálya bizonyos részeit kevesebb játékos esetén).
- AP (analysis-paralysis). Ez a nulla szerencse következménye, aki hajlamos az AP-re, imádni fogja a játékot, de a többiek a várakozás miatti unalmukban lehet, hogy lefordulnak a székről
- Interaktivitás. Az én ízlésemnek egy kicsit alacsony az interaktivitás a játékosok között, igazából mindenki kapargatja a saját gesztenyéjét, néha a pályán egy-egy hexért lehet, hogy harc lesz, illetve bizonyos, körönként csak egy játékos által használható akciókért is lesz egy kis verseny, de ez minden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése