2013. augusztus 20., kedd

Társastáborban voltam (2.rész)

Az első ébredés
Én lepődtem meg a legjobban, amikor sikerült felébrednem fél kilenc körül, noha nem állítottam be ébresztőt. Valószínűleg arra ébredhettem, hogy a szobatársaim éppen kászálódnak ki az ágyból és mindenfelé matatnak. Én kivárásra játszottam, illedelmesen megvártam, amíg mindenki elvégzi a maga dolgát a zuhany alatt, és csak utána másztam le az emeletes ágyról. Ez kétélű fegyvernek bizonyult, mivel egyrészt kaptam 15 perc szuperértékes fekvési időt, másrészt viszont a lemászás közben majdnem sikerült arccal előre érkeznem, és feltörölnöm a padlót. A felkelés persze egy dolog, de ettől még nem gyorsultam fel. Gondoltam, hogy gyorsan beugrok a medencébe, hátha a hideg víz kicsit átjárja a belső részeimet is, de ez a terv végül törlődött.




A parti elején még mindenki a
maga kis sarkában
Agyalás a varázskönyv fölött

A délelőtti műszakra egy négyfős Mage Wars lett a befutó, 2v2 felállásban. Ez volt a legnagyobb, legnehezebb doboz, amit hoztam, így külön öröm volt, hogy nem hiába akadt ki a gerincem a bepakoláskor. Jó szokás szerint szabálymagyarázattal kezdtünk, és ennek a játéknak azért vannak rejtett buktatói, ha a szabályokra kerül a sor. Négy előre összerakott paklit hoztam magammal a tábora, ezeket kisorsoltuk egymás között. Nekem a priestess jutott, társam a warlord lett. Ellenfeleink a forcemaster és warlock. Az első körök lassan indultak, mintha csak megállapodtunk volna, hogy senki sem fog gyors, lerohanós taktikát alkalmazni. A játék közepére mind a négy mágus a pálya egyik középső mezőjében tobzódott, jó néhány lénnyel, és egymást csépelte folyamatosan. A forcemaster esetében ez annyiban kimerült általában, hogy az ütéseink rendre lepattantak a védelméről. Rövid idő után már a lényeinket a környező mezőkön tároltuk, annyira betelt az az egy mező. Nem irigylem azt se, akinek az arénát kell a harcok utáni feltakarítani, ezzel az egy mezővel valószínűleg meggyűlhetett a baja.

   Középen kialakult a vérfürdő    
Végül ketten próbáltuk egyszerre lemészárolni az ellenséges csapat warlockját, akinek a puhításáról a warlord gondoskodott egy hatalmas, arcba irányított sziklával. Nagy nehezen sikerült megölnünk, viszont csak néhány akcióval élhette őt túl a csapattársam, aki holtan esett össze a forcemaster pengéi előtt. Így 1v1-é alakult a parti, az én papnőm a forcemaster ellen. Annyi előnyöm volt mindössze, hogy jóval több életerőm volt nála, és több lényem is ugyanebben a zónában tartózkodott. A forcemaster viszont alaposan felszerelkezett táncoló pengékkel és páncélzattal. Szerencsémre sikerült néhány ütéssel átmennem a védelmét, így a versenyfutást én nyertem meg, ha még egy vagy két kör van, valószínűleg a fegyvereivel miszlikbe aprított volna.





Meglepetések délutánja
Az ebéd utáni fürdőzés ezúttal nem maradt el, viszont tartoztam még egy Android: Netrunner partival, úgyhogy belevágtunk a dologba. Sajnos az elmúlt hetekben, hónapokban (is) lusta voltam új paklit összerakni. Ellenfelem viszont az ebéd utáni gyors fürdésemet kihasználva újított az anarch runner pakliján. Én elővettem a jó öreg megbízható Haas-Bioroid corp paklimat és egymásnak estünk. Négy partit játszottunk, menet közben cseréltünk is, mivel a runner pakli nem tűnt elég ütőképesnek, felajánlottam, hogy adja oda azt, és megpróbálkozom a dologgal, de én sem tudtam sikereket felmutatni, pedig jól volt összerakva, és azóta is rejtélyes a rossz szereplése.

A végállapot, bal felső sarokban
az izolált szürke településem
A délután második felében egy Terra Mysticát vettünk elő, nem is akármilyen felállásban. Sikerült egy öt fős partit összeszervezni, ami nagy szó, mert általában az étkezések után úgy szaladgálnak a be nem szervezett játékosok, mint pók a falon, viszont más időpontokban medvecsapdákat kell kirakni, hogy beleakadjon valaki, akivel játszani lehet. Szerencsére sikerült olyan fajt kapnom, amellyel még nem játszottam, a mérnökök személyében. Arról vitázhatunk, hogy a mérnök vajon faj-e, de ez most mindegy. Az elmaradhatatlan szabálymagyarázat is megvolt, úgyhogy gyorsan belevágtunk a dologba. A játék során mindenki csak egy városig jutott, ez valószínűleg a játékos szám miatt lehetett, bár az én második kolóniámat teljesen körbeépítették, így esélyem se volt kitörni. A mérnökök hídépítő képességei miatt a hajózást sem fejlesztettem, így egy házam árválkodott egyedül, ellenfelekkel körülvéve, és a lakók szomorúan figyelték a folyópartról a többi város épülését. A kultuszokon a kultista faj haladt a leggyorsabban (ez aztán a meglepetés), végül jelentős győzelmi pont mennyiséget tudott innen szerezni, három különböző kultuszt meg is nyert, de ez is csak a harmadik helyre volt elég, én megszereztem a második helyet, 15 ponttal lemaradva az egyedüliként 100 pont fölé jutó első helyezettől.


A vesszőfutás: 2. rész
Tovább folytatódott a Galaxis Roncsderbi tervezése. Délután sikerült megbeszélnem, hogy akkor vacsora után isi-bizi megy a parti. A vacsora végeztével két ember két különböző játékba csatlakozott, így megint ott álltam Roncsderbi nélkül. Semmi baj, még mindig csak kedd van, simán meglesz. "If tomorrow is not the DUE day, then today is not the DO day", ezzel nyugtattam magam, bár elég gyenge vigasz. Mindent a maga idejébe, ha valamit el lehet halasztani, akkor azt el is kell...


A fogaskerekek forognak
A vacsora utánra tervezett Galaxis Roncsderbi így Tzolk’inné alakult át. Aki azt gondolta, hogy végre megvan az első játék, amelyben szabálymagyarázat nélkül tudtunk kezdeni, ki kell, hogy ábrándítsam. Természetesen voltak, akik még nem játszottak vele. Az első körökben nem volt semmi gondom, 15 kukoricával kezdtem a játékot. A templomokra nem nagyon koncentráltam, inkább a gazdaságom fejlesztését tűztem ki célul. Épületekből csak azt építettem meg, ami a munkások etetéséhez feltétlenül szükséges volt. Végül egyik emberemet betáraztam a kék kerékre, és elkezdtem a kristálykoponyák gyűjtését. Sajnos a harmadik negyed legelején volt egy komolyabb bénázásom: minden emberem fenn volt a kerekeken, így muszáj volt az egyik munkást idő előtt levenni. Emiatt végig körhátrányba kerültem, és valószínűleg a második helyem is ebből alakult ki, egyébként a győzelemre is esélyes lehettem volna.


A gonoszokkal felmossák a pajtát
A Tzolk’in után levezetésképpen becsatlakoztam egy gyors Avalon partiba, ami a pajtában már nagyban ment. A gyors parti végül órákig tartott, és hat partit foglalt magába. Az első háromban gonosz voltam, de nem nagyon tudtam ráhatással lenni a partira, egyszer sem vittek magukkal a lovagok a küldetésre. A hangulat viszont megvolt, folyamatos gyanúsítgatások, belemagyarázások, átverések repkedtek az asztalon. Egyszer volt lehetőségem eldönteni a meccset, amikor a jók nyertek, én meg a bérgyilkost kaptam. A lövés mellé ment, jól játszották meg Merlinék, nem éreztem, ki lehet az öreg szakállas. Eközben némileg megbolondítottuk a játékot, és hozzákevertünk néhány speciális karaktert, így már nem csak Merlin és a bérgyilkos játszottak, hanem megjelent Morgana és Oberon a gonoszok oldalán, míg Percival szállt be a jókat erősítve. Bevetettük ezen kívül a tó hölgyét is, ami rettenetesen megkavarta a dolgokat, és úgy éreztük, hogy túl sokat segített a jóknak. Rövid pihenő és helycserék után folytatódott a küldetés, ezúttal ismét a gonoszok oldalán.

A következő partiban végre sikerült a jók oldalára kerülnöm, Percival lettem, így ismertem Merlin és Morgana kilétét, de nem tudtam melyikük melyik. Viszont a második küldetést éppen az egyikük jelölte ki, magát is beválogatva, és láss csodát, elbukott. Innentől nem lehetett kérdés, hogy ő Morgana. Jeleztem a többieknek, hogy tudom, hogy ki az egyik gonosz, és folyamatosan adtam az újabb és újabb jelzéseket, hogy én tulajdonképpen mindent tudok. Remek taktikának bizonyult, a jók nyertek, már csak a bérgyilkost kellett megúsznunk. A bérgyilkos felfedte magát és határozottan jelezte, hogy én vagyok Merlin. Az átverés tökéletesre sikerült, Merlin az egész partiban meg se szólalt, így mindenki rám gyanakodott, mivel ontottam az információt. Ez volt a legjobb partim, a következőben ismét gonosz voltam, és esélytelenül figyeltem, ahogy a jók gond nélkül megnyerik a partikat. Az Avalon-maratonnak fél három körül lett vége, ezzel egy órát javítottam az előző napi lefekvési időn.





A második nap összefoglalója:


Újabb három egyéni TOP 20 játékkal játszottam:
  • Mage Wars – TOP 7
  • Terra Mystica – TOP 8
  • Tzolk’in – TOP 9

  

Egyéb már ismert játékok:
  • Android: Netrunner (4 parti)
  • Avalon (6 parti)



Összes különböző játék:
HÉTFŐ: 5
KEDD: 5


Összes lejátszott parti:
HÉTFŐ: 5
KEDD: 13

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése