Mage Wars

Tervező: Bryan Pope és Benjamin Pope

Kiadó: Arcane Wonders

Kiadás éve: 2012

Játékos szám: 2-4 (elsősorban 2)

Boardgamegeek link: http://www.boardgamegeek.com/boardgame/101721/mage-wars

Ha a tervezők neve, illetve a kiadó sem mond semmit, akkor nem veled van a baj, ugyanis tényleg semmi mást nem készítettek eddig a Mage Warson kívül. De ez nem is baj, mivel a játék nagyjából egy éve van a piacon, de már a boardgamegeek top50-be is be tudta magát verekedni.

Az összes elem (majdnem)

Sokan a Magic: The Gatheringhez hasonlítják, és tény, hogy van is sok közös pont a két játékban, én a magam részéről inkább nem feszegetném a párhuzamokat. A Magic az Magic, ez meg Mage Wars. A doboz mérete, de még inkább a tömege emberes, nem spóroltak a bel tartalommal. Van benne fa, karton, kártyák (ez sem a gagyi azonnal meghajlós-megtörős fajta), játéktábla, ami igazán hiányzik az egy tűzgolyó tartályba zárt füstje.

A varázskönyvek

A játék egy 4x3 mezőre osztott arénában játszódik, a padlóján pedig látszik, hogy néhány lény már korábban szétkenődött itt-ott. Minden játékos egy-egy varázslót irányít, a játék célja, hogy a másik mágust (vagy mágusokat) füstölgő hamuvá változtassuk. Ebben rengeteg varázslat és lény lesz segítségünkre, amelyek mindegyike varázslási iskolákra van osztva. Minden varázsló valamelyik iskolá(k)ban jártas, ami könnyebbé teszi számára a varázslat használatát. A mészárlás megkezdése előtt még egy nagyon fontos dolgot kell megtenni: mindenkinek össze kell állítani a saját spellbookját a meglévő kártyák segítségével. Minden varázslat és lény a mágia egy vagy több iskolájába van sorolva, és ezen felül rendelkezik egy pontértékkel. A spellbook összeállításakor 120 pontot költhetünk el lapokra, azonban a varázsló képzettségétől függ, hogy melyik varázslat mennyibe is kerül. Míg a papnő számára olcsón elérhetők a gyógyítás varázslatok, az átkok például csak háromszoros pontértéken tehetők be a könyvünkbe. És igen, lehet olyan könyvet összeállítani a papnőnek is, ami csak sötét mágiából áll, viszont nem nagyon lesz vele sikerélményünk. De néhány lapot bármikor betehetünk a könyvbe azokból az iskolákból, amelyekben nem jártas a varázslónk, vagy netán a jártasságával ellentétes is.

Ez olyan, mint a Féktelenül 2, csak éppen busszal hajó helyett. Na, ja, kénytelen vagyok megint a Magicet elővenni. Pakli építés pipa. Szörnyek és varázslatok idézése pipa. Csakhogy a Magic-kel ellentétben itt nem kell húzni. A játék során folyamatosan a rendelkezésünkre áll az össze lap, bármelyiket idézhetjük, ha azt akarjuk, hogy először egy unikornis rálépjen az ellenfelünk rókájára és kitapossa belőle a szuszt is, majd a róka beleit egy angyal nyakláncként hordja, akkor ennek semmi akadálya sincs, csak a megfelelő sorrendben kell idézni a lapjainkat. A „pakli” ebben az esetben nem értelmezhető, hiszen bármikor átnézhetjük a tartalmát. Erre a készítők is rájöttek, és a játékhoz adtak nekünk két könyvet, amelybe a kártyák (akár kártyavédővel is) elhelyezhetők, és tényleg a könyvből idézünk dolgokat. Most, hogy ezt is tisztáztuk, a továbbiakban értelemszerűen paklinak fogom nevezni azt, ami nem pakli.

Az egyszerűségben rejlik a komplexitás

Vegyünk egy nem nagyon bonyolult játékmenetet egy nem túl bonyolult pályán. És tényleg erről is van szó, a játék menete nagyjából annyiban kiderül, hogy felváltva akciózunk, idézhetünk, illetve mozoghatunk a már megidézett lényekkel, és / vagy támadhatunk. A pálya meg végképp nem nevezhető komplikáltnak, mivel egy 3x4-es tábla. Akkor viszont felmerül a kérdés, hogy ugyan miért is 48 oldalas a szabálykönyv.

A szabálykönyv: színes és érthető

Kártyajátékokban gyakran találkozhatunk kulcsszavakkal, amelyek azonos képességeket jelölnek. Ha egy angyal és egy sas is repül, akkor nem kell a repülés egyébként féloldalas szabályait ráírni mindkét lapra, elég, ha azt írjuk rá, hogy REPÜL, és mindenki tudja, hogy mi a helyzet. A kulcsszavak leírása máris nyolc oldalt elvesz a szabálykönyvből, mivel rengeteg van, és mindegyik máshogy, máskor és máshol érdekes. A másik fontos dolog, hogy gyakran fél oldalakat betöltő illusztrációk és több oldalon át levezett példákkal van tele a szabálykönyv. Az alapszabályokon kívül még hosszabb részt szenteltek a pakli építésnek is, ami a játék egyik legfontosabb eleme.

Egyébként a szabálykönyv remekül vezeti az embert, és meglepően hamar letudható az a 48 oldal, sok példa és magyarázat átugorható, ha úgy érezzük, mindent értünk, de szabálykérdések esetén nagyon hasznosnak bizonyulnak. A kezdőkre is gondoltak a tervezők, mind a négy alap mágushoz adtak egy rövidített listát, hogy a pakli építés időigényes voltát kikerüljék az első játékokban. Az előre összeállított paklik viszonylag jól bemutatják a mágusok alapképességeit, így ez alapján ízelítőt is kapunk a különböző játékstílusokból.

A lapok

Minden lap megidézéséhez mana kell, amit mágusaink körről körre termelnek, így idézéskor arra is kell gondolnunk, hogy ha most elfogyasztom a manámat, akkor következő körre termelek-e eleget, hogy azt idézzem meg majd, amit akkor akarok. Tehát tervet kell készíteni. Most kell lény, vagy inkább egy páncél? Esetleg egy sima varázslat? A manán kívül van még egy fontos dolog, amire figyelni kell, mégpedig arra, hogy mi a célpontja a lapnak, és milyen távolságra lehet idézni. Például egy tűzgolyót több mező távolságra lévő lénybe is lőhetünk, de lényt csak magunk mellé idézhetünk. Ez az összes információ természetesen a lapon részletesen fel van tüntetve, így attól a pillanattól kezdve, hogy a szabályok alkotta keretrendszert ismerjük, a lapokra írt szöveg határozza meg, hogy mikor ki történik, amennyiben tudunk olvasni persze. A játékhoz átlagosnál jobb angoltudás szükséges, DE! Ha valakinek túl sok felesleges ideje van, készíthet az összes lapról fordítást, amelyet nyelvtudás nélküli játékosoknak adhat, hiszen minden lapot csak egyszer kell lefordítani, onnantól nem változnak a dolgok. Így lehetséges nyelv függetlenné tenni a dolgot, de elég kemény munka.

Harcrendszer

A kockák és a különféle állapotjelzők

Általánosságban minden sebzést okozó esemény (támadás, varázslat, sérülés) azonos módon működik. Egy nagy piros négyzetben látunk egy számot, ez azt jelenti, hogy ennyi kockával dobjunk, és amit kapunk annyi sebzést kell kiosztani. Kétféle sebzés létezik: sima, amely ellen a páncél véd, illetve kritikus, amely ellen a legjobb páncélzat sem véd. Ezen felül lehetséges, hogy a támadás típusa miatt dobunk a 12 oldalú kockával, hogy valami extra esemény is történik-e. Például tűzsebzés esetén előfordulhat, hogy a célpont a sima piros kockákból kapott sebeken felül a 12 oldalú dobás eredményeképpen fel is gyullad, és minden kör elején égési sérüléseket szenved. A dolog tényleg pofonegyszerű és logikus is. A játékban nagyon sok minden úgy működik, ahogy elvárnánk. Tűzsebzéstől meg lehet gyulladni. A víz alapú sebzés eloltja a már égő áldozatot. A méreg alapú sebzéstől rohadó sebet kaphatunk, amely tovább fáj. Egy, a földön fekvő, elaltatott lényt felébreszthetünk, ha egyik lényünkkel megtámadjuk, és sebet okozunk neki (ez mágikus alvás, ezért nem működik az, hogy a tábla fölé hajolunk és ráüvöltünk a kártyára). Akit eltalál egy kisautó méretű fegyver, az csak egy körrel később tér magához. Akit nekilöknek egy falnak, az megsérül. És még sorolhatnám napestig ezeket az apróságokat, amik tényleg élvezetessé teszik a játékot.

Kiegészítők

Noha négy varázslót kapunk az alapdobozban, egy idő után unalmassá válhat a játék ugyanazokkal a lapokkal. Természetesen az ilyen típusú játékokban a kézenfekvő megoldás, hogy új lapokat adnak ki. Az első kör a Core Spell Tome 1 és 2 kiegészítők voltak, amelyek elsősorban a régebbi lapokból tartalmaznak extra példányokat, hogy kicsit jobb legyen a pakli építés élménye. Az első igazán komoly kiegészítő a Forcemaster vs. Warlord volt, amely két új mágust hozott a játékba, rengeteg új lappal, amelyek elsősorban az ő varázsiskolájukban erősek, de a pakli építés miatt használhatók a többi mágusnál is. Itt kiemelném, hogy ebben a kiegészítőben kapunk két új könyvet is, így az alapdobozzal együtt már négy könyvünk van. Ezen felül külön kapható még két könyv is, amivel hatra növelhetjük a számot. Szintén külön kaphatók plusz két játékoshoz is jelölők, hogy kicsit könnyebb legyen 4 játékossal játszani. Érdekes módon csak a fakorongokat adták, magát a kartonlapot, ahol jelölni lehet a manát és az életerőt, nem. A következő kiegészítő a Conquest of Kumanjaro volt, amely a core spell tome-okhoz hasonlóan csak lapokat tartalmaz, viszont ebben az esetben elsősorban újakat, illetve két korábbi mágusból is új verziókat. A hamarosan megjelenő új kiegészítő a Druid vs. Necromancer lesz, amely ugyanúgy épül fel, mint a Druid vs. Warlord, így rengeteg új lap, két teljesen új mágus, és újabb két könyv. Ezeken kívül több jövőbeli új mágusról is jelentek meg információk, így hosszú távra biztosított az újabb és újabb kiegészítők kiadása.

Az öt dolog, amit kiemelnék:

• A szabálykönyv. Remekül megírt, színes, illusztrált, példákkal tűzdelt.

• A grafika és az általános minőség. A lapok igényesek, a pálya szépen néz ki, minden eleméről az jut eszébe az embernek, hogy nem ezen akartak spórolni a készítők.

• A pakli építés. Általában az újrajátszhatóság egyik legjobb megoldása a pakli építés, és ebben a játékban is így van ez. A laza pakli építési szabályok miatt rengeteg lehetőségünk van különböző ötletekkel játszani.

• A varázskönyvek. Már az alapötlet is jó, hogy nincs pakli, hanem minden rendelkezésre áll, de a tényleges kivitelezés a zseniális. Gyönyörű varázskönyvekből idézhetjük meg varázslatainkat, ezzel is még valóságosabbá téve a játékélményt.

• A tervezők. A játék több alapkoncepcióján látszik, hogy gamerek tervezték a játékot, akik pontosan tudják, mit akarnak a játékosok, és (egyelőre) nem lettek a kapitalista piacgazdaság áldozatai. Ezen kívül hallgatnak is a játékosokra, és ezek alapján is alkalmaznak változtatásokat

A három rossz dolog:

• A tábla: Éppen a játék egyik előnye a legnagyobb hátránya: túl nagy. A szállíthatóságot teljesen tönkreteszi. Viszont már megjelent a kiadó online boltjában egy összehajtható playmat, amely jóval kisebb helyen is elfér. 50 dollárt kérnek érte, jelenleg nem is kapható, de nekem megérne ennyit, hogy a szállíthatóságon dobjon, és sokkal lazábban is fest.

• Kezdő-ellenesség. Nekem ez nem igazi hátrány, de sajnos meg kell említeni, hogy a lapokon lévő millió kulcsszó megtanulása nem fog 5 perc alatt menni, így első partikban folyamatosan a szabálykönyv azon részét kell bújni, hogy mi mit csinál.

• A négy-játékos kiegészítő. Mint fent már említettem, valamiért nem adnak hozzá kartonlapot a mana és életerő jelöléséhez, kizárólag egy tucat zöld és sárga jelölő van benne.